Mi az a teleológia? Teleológia a filozófiában

teleológia

A filozófusok évezredeken át úgy vélték, hogy a természet telis-tele van célirányos folyamatokkal.
Mára ez a gondolat azonban kiment a divatból, és kevesen fogadják el..
Hiszen a kvarkoknak és az elektronoknak aligha van céljuk, minden más pedig visszavezethető a kölcsönhatásaikra…
...vagy mégsem?
Mindennek, amit a természet létrehoz, valamilyen célja van. Ahogy a szakértelem jelen van a műalkotásban, úgy magukban a dolgokban is nyilvánvalóan ott egy ehhez hasonló ok vagy elv. Annál több okuknk van hát hinni, hogy az égboltot, ha volt kezdete, szintén egy ilyen ok teremtette és tartja fenn.
Arisztotelész: Az állatok részei (641b10–24)
Ha azt kérdezzük: „Mi végre van a macskának hegyes, görbe karma?", s egyszerű feleletünk így hangzik: „Hogy egeret fogjon!", nos, ez nem a metafizikai teleológia melletti hitvallás.
Konrad Lorenz: Az agresszió

Mi a teleológia?

A „teleológia” (célszerűség, célirányosság) azt jelenti, hogy valami egy bizonyos cél vagy eredmény érdekében történik vagy jön létre.

A teleológiát régen a világ alapvető tényének tekintették. Korunkban a legtöbben úgy vélik, a célszerűnek látszó folyamatok vak, céltalan fizikai folyamatokra (pl. az atomok mozgására) redukálhatóak.

A teleológiához kapcsolódó érvek, fogalmak és elméletek azonban ma is számos filozófiai területen felbukkannak.

A biológia filozófiája
Miért pumpál vért a szív? Mert ez evolúciós előny, a túlélést segítő szerencsés mutáció? Vagy mert az élőlény számára így jó?
Nyelvfilozófia
Vajon a szavaknak a funkciójuk miatt van jelentésük? Például amiatt, amilyen szerepet a túlélésünkben játszanak? A teleoszemantika képviselői így gondolják, mások ezt vitatják.
Cselekvéselmélet
Redukálható-e a tudatos cselekvés az agyban található fizikai folyamatokra? Donald Davidson szerint ezek ugyanannak az éremnek az oldalai. Ezzel nem mindenki ért egyet.
Materializmus
Léteznek-e redukálhatatlanul célszerű folyamatok? Ha igen, ez a természetfeletti létezését is magával vonja? Thomas Nagel az első kérdésre igennel, a másodikra nemmel felel.
Etika
Kitűz-e számunkra az emberi természet egy célt, amelyet el kell érnünk? Az erényetika és a konzekvencializmus hívei általában úgy gondolják, hogy az erény teleologikus, míg a kantiánusok ezt tagadni szokták.
Vallásfilozófia
A hívők szerint Isten eleve bizonyos céllal teremtette a világot. Számos filozófus igyekezett ebből kiindulva érveket kovácsolni Isten léte mellett.
Azt tapasztaljuk, hogy egyes, ismerettel nem rendelkező, azaz természeti lények célszerűen működnek, és ez abból látható, hogy mindig vagy legalábbis a legtöbb esetben ugyanolyan módon működnek, és – ennek következtében – a számukra legmegfelelőbb érték birtokába jutnak. Nyilvánvaló tehát, hogy nem véletlenül, hanem célirányultságuk folytán érik el a céljukat. Ámde az ismerettel nem rendelkező lények csak akkor irányulnak célra, ha őket egy értelmes lény célra irányítja, ahogy a nyílvesszőt irányítja az, aki nyilaz. Létezik tehát olyan értelmes lény, aki minden természeti lényt célra irányít, és őt nevezzük Istennek.
Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (I, q2 a3 c)
A kortárs filozófia nehézségei – beszéljünk akár analitikus vagy dekonstruktív filozófiáról – akkor érthetők meg igazán, ha az arisztoteliánus és tomista teleológiának a modern világ hajnalán bekövetkezett elutasításából fakadó hosszútávú következményeknek tekintjük őket.
Alasdair MacIntyre: First Principles, Final Ends